Az IRODALMI, MŰVÉSZETI OKLEVELEK és DÍJAK ÁTADÁSI ÜNNEPSÉGE

2006.

(TÓTH BÉLA MIKLÓS beszéde):

Tóth Béla Miklós vagyok, volt főiskolai tanár, a Komolyzenei Művészeti, Irodalmi Művészeti és Tudományos Alkotói Díjak Odaítélésével Foglalkozó Kuratóriumának Elnöksége elnöke.

Bemutatom Szlávik Lászlót a KIT-DOFK titkárát és Gál Máriát a KIT-DOFK vezetőségi tagját.

Szeretettel köszöntöm az ünneplő közönséget, a MÉDIA képviselőit és díszvendégeinket is:

köszöntöm Bodnár Jánosnét,

köszöntöm Szántai Sándor írót, költőt,

köszöntöm Ladik Katalin József Attila-díjas költőt és színművészt,

köszöntöm Lajos Jánost a Magyar Állami Operaház fagottművészét,

köszöntöm Király Mártont a Magyar Állami Operaház klarinétművészét,

köszöntöm Csatári Mihály gépészmérnököt,

köszöntöm Tuba Gyöngyi művészettörténészt,

köszöntöm Szabadosné Sólyom Emőke banktisztviselőt,

köszöntöm Bein Ildikót,

köszöntöm Fehérné Horváth Edina természetgyógyászt,

köszöntöm Lajtainé Dudás Margit költőt,

köszöntöm Koromzay Annamáriát a VII. kerület polgármester-helyettesét,

köszöntöm Dr. Aszódi Imréné Melindát,

köszöntöm Dr. Hoffmann Attilát a XVII. kerület polgármesterét,

köszöntöm Szilágyi Gyulát, aki gyermekkori barátja Bodnár Istvánnak,

köszöntöm Honoris Causa Prof. Dr. Peresztegi Sándor költőt, tudományos írót

Most pedig átadom a szót Szlávik László úrnak.

(SZLÁVIK LÁSZLÓ beszéde):

Én is köszöntöm a jelen lévő ünnepelteket és az ünneplő közönséget.

Kérem, először kísérjék figyelemmel a Bodnár István Irodalmi Emlékműsort, majd pedig a kitüntetések átadása következik.

Most pedig felkérem Honoris Causa Professzor Dr. Peresztegi Sándor költőt, tudományos írót, tankönyvírót, 13 könyv szerzőjét, aki felkarolta Bodnár István költészetét, és sok más tehetséges írót, költőt és más művészeket is, hogy ismertesse Bodnár István életrajzát, akiről irodalmi díjat neveztek el, s adjon némi ízelítőt Bodnár István költészetéből!

(H.C. Prof. Dr. Peresztegi Sándor beszéde):

ABodnár István Irodalmi Emlékműsorkeretében kérem, ismerjék meg Bodnár István ÉLETRAJZÁT! Bodnár István (költő) Szikszón született 1962. október 8-án. Ugyanitt járt gimnáziumba, majd Miskolcon végzett, mint híradás-technikus, felsőfokú grafológus oklevelét pedig halála előtt két hónappal 1994. májusában Budapesten szerezte. A bajokkal tűzdelt életet, sajnos, elég korán (már hatéves korában) megízlelte, hiszen ekkor egyik veséjét eltávolították. Tizennégy évvel később, húsz éves korában édesapja ajánlotta fel és adta át egyik veséjét szeretett fiának. Ettől kezdve a debreceni klinikához volt kötve, de ő nem adta fel, hiszen ezután végezte el a grafológiai és radioesztétikai tanfolyamokat. 1994. július 24-én (32 éves korában) halt meg szívinfarktusban, Debrecenben. Verseskönyve 2001-ben jelent meg Üzenet a titokról címmel. Posztumusz költőként irodalmi munkássága elismeréseként 2001-benJelenlét Irodalmi Művészeti Oklevéllel díjazták.

A költő versein keresztül érdekes, ám göröngyös életútját mutatja be nyílt, szókimondó stílusában. Gondokkal, bajokkal teli világunkban nemcsak ő élt át nehézségeket, ezért olvasói is könnyen azonosulni tudnak szemléletmódjával. Bodnár István munkásságának elismerése céljából az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetsége a költő nevéről irodalmi, művészeti oklevelet alapított, melynek felügyeletét 2004-től a Komolyzenei Művészeti, Irodalmi Művészeti és Tudományos Alkotói Díjak Odaítélésével Foglalkozó Kuratóriumának Elnöksége vette át. 

Tóth Béla Miklós beszéde:

Most külön-külön ismertetem a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevéllel kitüntetettek szakmai életrajzát, s ezután Gál Mária vezetőségi tag úrhölgy és Szlávik László titkár úr átadják az okleveleket és a serlegeket:

 Okányi Kiss Ferenc(állami díjas népművelő, közíró, költő, lapszerkesztő és művészeti vezető), Okányban született 1938-ban. Eddig tizenhat könyve jelent meg vers, próza, kritika, műelemzés, aforizma, közéleti írások és művészeti neveléssel foglalkozó tanulmányok keretében. Ő gondozta és szerkesztette a Tűzedzők Alkotó Művészbarát Asztaltársaság Virradat című antológia sorozatot és a Tűzedzők Művészei Füzetét. Jelenleg a Koszorú című irodalmi, művészeti, kulturális lapot szerkeszti. 1992-től a Szózat című lap helyettes főszerkesztője. Több kitüntetése mellett 1978-ban, 1986-ban Szocialista Kultúráért című, 1993-ban a Magyar Művelődésért című kitüntetést nyerte a Kulturális Minisztériumtól, 1999-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemkereszt Aranyfokozatával ismerték el komplex munkásságát. Tisztségei: 1991-től 2000-ig a Budapesti Népművelők Egyesületének ügyvezető elnöke, 1991-től 1997-ig a Független Alkotók Országos Szövetsége megbízott elnöke, 1994-től 1998-ig a Magyar Népművelők Egyesülete Ellenőrző Bizottságának tagja, 1991-től pedig a Tűzedzők Alkotó Művészbarát Asztaltársaság ügyvezető elnöke. 1964-től a Fiatal Művészek Klubjának igazgatója. Több művelődési ház igazgatóhelyettese és igazgatója is volt, például József Attila Művelődési Központ, Fővárosi Vizuális Bázis, Havanna Közösségi Ház, Rózsa Művelődési Ház. Sok-sok lexikon őrzi, illetve mutatja be munkásságát.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Termékenyítő gondolatok című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át kitüntetését!

OKLEVÉL és SERLEG ÁTADÁSA, gratuláció

 Király Dávid Zsolt (zeneszerző), 1964. augusztus 26-án született Újvidéken. Tehetségét édesapjától, Király Ernőtől örökölte, aki szintén híres zeneszerző és népzenekutató, édesanyja pedig a József Attila-díjas Ladik Katalin költő, színésznő. Nagy tehetségét bizonyítja, hogy ifjúkori művei alapján 1984-ben a németországi Darmstadtban alkotói ösztöndíjban részesült. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Bozay Attila osztályában végzett 1990-ben. Nem csak kiváló zeneszerzői, de jó szervezői képességét is bizonyította, amikor 1991-ben Magyarországra, Bajótra költözött, s 1994-ben megalapította és igazgatta a bajóti Körzeti Zeneiskolát. Ugyanekkor alapította, s szervezi ma is a Bajóti Zenei Hetek-et. Pinocchio című három felvonásos balettje egy 13 egész estét betöltő balett- és operasorozat első darabja. A Pinocchióból szimfonikus zenekarra írt I. szvit az Egyesült Államokban CD-n is megjelent. 1993-ban megnyerte a Vienna Modern Masters Nemzetközi Zeneszerző Versenyt. Második zeneakadémiai diplomáját a szimfonikus zenekarra, gyermekkarra és vegyes karra írt Bajóti Gyermekszimfóniájával szerezte meg 1994-ben. 2001- júniusában Király Zenei Napokat rendezett a Zeneakadémián. 2005. év nyarától feleségével és két gyermekével Budapesten él.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Pinocchio című három felvonásos balettszimfóniájáért nyerte el. Kérem, vegye át kitüntetését!

OKLEVÉL és SERLEG ÁTADÁSA, gratuláció

 Lajos János (író, költő) 1948. november 2-án született Szegeden. Már középiskolás évei alatt irodalmi-olvasókört szervezett és kezdett életképeket, abszurdokat, verseket írni. Legkedvesebb időtöltése az emberek és az élőlények megfigyelése. A műveknél, eredményeknél mindig jobban érdekelték őt annak alkotói. Azt vallja, hogy figyelő, küzdő, logikai, intuitív és elemző képességeinek fejlődését nagyrészt a sakknak köszönheti. 1977-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának Pszichológia Szakán. Később a speciális klinikai szakpszichológusi képesítést is megszerezte. Nevelési tanácsadókban és klinikákon dolgozott, s 1982-ben klinikai gyermekpszichológusi szakvizsgát is tett. Harminc éve gyógyít szinte minden korosztályt. Tanácsot ad, tanít, cikkeket ír nagy odaadással. Vérbeli rajongója a természetnek, a teremtő Isten csodálatos alkotásának. Empátiával éli át az emberek érzéseit, s írásaiban gyönyörű nyelvezettel serkenti az embereket a tiszta, logikus gondolkodásra, az eszmélésre. Első könyve 2000-ben jelent meg Létezés címmel az Accordia Kiadónál Benkő Sándor grafikus remek illusztrációival fűszerezve. Lajos János rendkívüli tehetségére ez év elején figyelt fel a Jelenlét 2000’ Könyvkiadó tehetségkutató szakembere, s e könyvkiadónál jelent meg második könyve Stációk címmel. E könyvével ismételten bizonyította sokoldalú tehetségét, s megérdemli nemcsak a kedves Olvasók, de a hivatott szakértők folyamatos figyelmét is.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Stációk című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Ezüst Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA, gratuláció

 Varjasi Béla (író) 1954. február 3-án született Mátészalkán egy Szabolcs megyei városban. Ő vérbeli rajongója a természetnek, a teremtő Isten csodálatos alkotásának, s tevékenyen részt vesz annak megóvásában, s az emberek figyelmét a Biblia jelentőségére irányítja. Nagy-nagy empátiával éli át az emberek érzéseit, s regényeiben gyönyörű nyelvezettel serkent bennünket, embereket az eszmélésre, élethű történetein keresztül. A múlt és a jelen társadalmának konfliktusait, visszásságait igyekszik bemutatni az utókor számára. Legtöbbet a szülői házban kapott bibliai oktatás adott neki ahhoz, hogy önmagát adó, belső érzéseit kivetítő, és az igazság mellett síkraszálló ember formálódjék belőle. Most egész családjával együtt tesz hitelt a Biblia igazsága mellett. Verseket írt, a Monor és Vidéke című lapban bibliai témájú, hitéleti, valamint közéleti cikkei jelentek meg. A Vecsési Kalendáriumban novelláját is bemutatták. Első regénye, Mentsd meg a fiam címmel 2003-ban került kiadásra.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Mentsd meg a fiam című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Ezüst Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

 Kunfalvi András (költő), 1919. április 3-án született Budapesten. 1941-ben abszolvált, (vagyis végzett) mint jogász a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán. 1947-ben tért haza az orosz hadifogságból. 1954-ben okleveles könyvvizsgáló és ügyvitelszervező vizsgát tett, s 1983-ig ezen a területen kamatoztatta tudását. Már diákkorában elkezdett verseket írni. 1975-ben megnősült, s szerelmes verseket kezdett írni feleségéhez, ahogy ő nevezi múzsáját, Mimózájához, de a természet csodái is sűrűn megihletik. 2004-ben jelent meg Vallomás... című kötete az Uránusz Kiadónál. Ennek elismeréseként 2005-ben Bodnár István Irodalmi Művészeti Oklevelet vehetett át. 2006-ban a Jelenlét 2000’ Könyvkiadónál jelent meg Szivárványhídon érkeztél című könyve.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Szivárványhídon érkeztél című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Ezüst Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

 Vitéz Sólyom Zoltán (festőművész, grafikus) 1932. június 4-én született Budapesten. Három éves kora óta fest. Apja főiskolás barátai Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István és az akkor már idősödő Medgyesi Ferenc szobrászművész figyeltek fel tehetségére, majd segítették fejlődését. 1945-től kezdődött (ahogy ő fogalmazott) „négy évtizedes vesszőfutása” – leginkább szovjetellenességgel vádolták, s magyar-történelem szakos tanári diplomája ellenére is csak fizikai munkásként alkalmazták, sokáig köszörűs szakmunkásként dolgozott. Közben hajómodelleket is készített. 1980. óta idejét csak a művészetnek szenteli, s azóta több mint hetven egyéni és közös kiállítása volt. Tájképfestészete mellett kimagaslanak lovakat ábrázoló képei

Kitüntetését lovakat ábrázoló képeiért és fenti munkásságának elismeréseként és nyerte el. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Ezüst Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

 Krepsz Ági költő, festőművész, 1953. február 16-án született, a MŰVÉSZKÉPZŐ Kiadó tulajdonosa, cégvezetője, ugyanott oktatásszervező és oktató, pénzügyi tanácsadó. Az ÉRTELEM Ismeretterjesztő Művészeti és Kulturális Alapítvány elnöke.Művészettel 2002-ben mutatkozott be, a Szabad lelkeket akarok a Földön, és a Patkány-Program? - Versekkel az emberi jogokért című verses köteteivel. Verseit önmaga illusztrálja olaj-vászon festményeivel, grafikáival. 2003-ban megtervezte és elindította a 10 kötetes SZABADSÁG Antológia Sorozatot. Az 1. szám, az "Az erők játékai- Ahogyan a kortárs művészek az elnyomást és a szabadságot látják". Szintén 2003-ban mutatta be az "Az erők játékai" című művészeti, dokumentum és ismeretterjesztő filmjét. 2005-ben mutatta be a "Szerelem" és "A Drogok - Ahogy a kortárs művészek az elnyomást és a szabadságot látják" című, 2. és 3. számot. 2005-ben a "Szabad lelkeket akarok a Földön" című olaj-vászon festménye - egy nemzetközi pályázaton – elnyerte az első helyezést, a Német Nagykövetség Internetes Galériájába. Társadalmi munkában az ÉRTELEM Ismeretterjesztő, Művészeti és Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2003-ban kidolgozta és 2004-ben kísérleti jelleggel megvalósította az "Éretted születtek az emberi jogok- Képzési Program az emberi jogok megismeréséhez" című Ifjúságpolitikai Projektjét, melyet Magyarországszerte, 8 iskola közel 800 általános-közép- és főiskoláskorú diákja tanulmányozott. Szintén 2004-ben elkészítette és kiadta az "Éretted születtek az emberi jogok" című, multimédiás-verses-zenés CD-t, amely melléklete volt a Képzési Programnak. 2004. dec.10-én, az Emberi Jogok Napján, megkapta munkásságáért a Magyar Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága Köszönőlevelét. A Who is Who - "Ki – Kicsoda" Életrajzi Lexikon ismertette munkáit a 2004-2005-2006-os években megjelentetett kiadványaiban.

Kitüntetését Szabad lelkeket akarok a Földön című könyvéért és fenti munkássága elismeréseként kapta. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Ezüst Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

 Körmendi Gitta költő, 1952. október 21.-én született Nógrád megyében, Szirákon. Gimnáziumi tanulmányait a neves aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Gyermekkorától a könyvek szerelmese. Már középiskolás korában a falu klub-könyvtárának tiszteletdíjas könyvtárosaként tevékenykedett. 2002-ben kezdett verseket írni, melyekben saját életét vette nagyítójának szigorú fókusza alá. 2004-ben versei megjelentek a Sziráki Evangélikus élet című folyóiratban, majd 2005-ben az Ösvényen című irodalmi antológiában. Baráti kapcsolatokat ápol a németországi Ulmi Magyar Kultúregyesülettel. 2006 tavaszán meghívásuknak eleget téve egy önálló előadói est keretén belül személyesen is bemutatkozott Ulmban. Verseit folyamatosan publikálják A klub című. folyóiratban, és elhangzanak azok magyar nyelvű rádióadásaikban is. 2005. decemberében a Hegyaljai Alkotók Társulása fennállásának 10-ik évfordulója alkalmából meghirdetett Természetdaloló irodalmi pályázaton vers kategóriában benyújtott alkotásáért a szerencsi Rákóczy várban a Társulás Külön elismerő Oklevelét vette át. 2006-ban a székesfehérvári Alternatíva KH. Mozgássérült Egyesület munkatársaként nagysikerű vándorkiállítást indított útjára „VILÁGUNK” címmel azon sérüléseikkel élő barátai képzőművészeti alkotásaiból, akik nem csupán látni, hanem láttatni is képesek a szépet. A kiállított alkotások között a képek hangulatával azonosulni tudó saját versei is bemutatásra kerülnek. Kiemelkedő munkájáért Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Főpolgármestere elismerő Oklevéllel jutalmazta. Versei elhangzanak óvodákban, iskolákban, és nyugdíjas klubokban egyaránt. Egyszerű, tiszta, megalkuvást nem ismerő gondolatait szeretetbe vetett hitének ereje hatja át. Barátai, ismerősei és a kortárs irodalom szakmai képviselői is „a Fény költője”-ként emlegetik.

Kitüntetését A fény dala c. verseskötetéért kapta. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Ezüst Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

 Pethő István 1943. február 6-án született, Bács-Kiskun megyében, Izsák tanyavilágához tartozó, Matyónak nevezett területen, egy tanyaházban, Soltszentimre peremén, ezért Soltszentimreinek vallja magát. Nővére, és bátyja után harmadik a családjában, s utána még tizenegy testvére született. A nagycsalád erősen behatárolta életvitelét, s mindig is igyekezett támogatni édesanyját és testvéreit. Életútja nem volt zökkenőmentes, de azért sikerült nyolc szakmát kitanulnia, és leérettségiznie. Verseket már gyermekkora óta ír, de publikálásra eddig csak ritkán terjesztette elő. Ezt a sorozatot, Édesanyja 90. születési évfordulójára írta, az általa leírt élettörténeteiből. Ezzel szeretne emléket állítani neki, mint gyermeke méltó főhajtásaként. Húga, N. Pető ('Szigethy) Ilona régóta foglalkozik antológiák kiadásával, s néhány versét megjelentette. Pethő István édesanyja viszontagságokkal teli, küzdelmes cselédsorsát ecseteli Szentnek született című könyvében. Érdekes stílus, részben kötetlen verssorok, ízes paraszthumor jellemzi Pethő Istvánt. Egymást váltják az érdekesebbnél érdekesebb hasonlatai, képzettársításai, a keserű parasztsors gyakran komikumba forduló életmozzanatainak töredékei. Pethő István édesanyjának – a feddhetetlen lelkületű kis cselédlánynak – a belső tisztaságát neve is fémjelzi: Fehér Veronika. Szomorú életsorsa, megaláztatása, sanyargatása ellenére, vagy talán pontosabban dacára, vigasztalást senki másban, egyedül megváltójában, Jézus Krisztusban talált, aki nemegyszer csodaként is megnyilvánult a kis ártatlanság előtt, bátorítva, erőt adva az alázatos kislánynak. Mélységes hite, szerénysége, ugyanakkor kiállása az igazság mellett különös teremtéssé varázsolta a kis Veronikát, akire az emberek csodálattal, ámulva, sőt, tisztelettel néztek fel. Pethő István gyönyörű szellemi emlékművet állított édesanyjának Szentnek született című verseskönyvével.

Kitüntetését Szentnek született című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Arany Fokozatát!

 OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

  Farsang Károly 1926. november 11-én született Kispesten. Nagy-nagy empátiával átéli a természet érzéseit, s azonosulva annak hangjával, a művészet gyönyörű nyelvén serkent bennünket, embereket az eszmélésre. Festményein keresztül üzeni, hogy lássuk meg végre a szépet, s ne pusztítsuk környezetünket. Írásaiban ugyancsak tükröt tart nekünk, s tapintatosan arra buzdít bennünket, hogy érezzünk együtt a nagy óceánok, tengerek, esőerdők és tájak, valamint a tőlük függő élőlények fájdalmával. Miért tud ő ilyen nagymértékben empatikus lenni a természet iránt? Mert ő is az erőszak áldozata lett már egész fiatalon. Ő így emlékszik erre az időszakra: „1949. áprilisában bevonultam sorkatonai szolgálatra. Mivel szakképzettségem szerszámkészítő volt és hadseregfejlesztés címén iskolára vezényeltek, úgy éreztem, hogy erőszak áldozata lettem. Énekelni tanultam, de Rákosi azt mondta, hogy ott is lehet, katonáéknál. Nem lehet leszerelni három év után. Egyéni kiállításom 1956-ban történt. A Honvéd Műkedvelő Gárdájában színdarabokban szerepeltem, és magánénekesként. Jártuk az országot, hogy kultúrát vigyünk a magyar falvak robotvilágába. Kulturtevékenységemért miniszteri oklevelet kaptam. Én nem akartam katona lenni ily hosszú ideig, mert az ország helyzete egyre romlott. Írásaimmal ostoroztam a felső vezetést. Az 1956-os forradalom után decemberben leszereltem, otthagytam a bajtársiatlan sereget. Nem volt bocsánat a leszerelésemért. A Kádár-korszak idején sokáig segédmunkásként alkalmaztak, nem ismerték el az akadémián végzett iskoláimat és szakképesítésemet..." Fentiekből érezhető, hogy Farsang Károly nem egy hétköznapi ember. Mégsem ismerték el tehetségét. Amikor csak tehették, kizsákmányolták, azután, ha hátat mert fordítani, retorziót alkalmaztak ellene. Ő mégis mindenkor tovább küzdött. Nyugdíjba vonulása után egy ideig nem írt, nem festett és nem énekelt, mert úgy érezte, nem kell senkinek. Aztán ráébredt arra, hogy azért kapta tehetségét, hogy visszaadjon belőle az emberek örömére, építésére és tanítására.

Kitüntetését Én vagyok az élet című könyvéért és eddigi munkássága elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díj Arany Fokozatát!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

 Tóth Béla Miklós beszéde:

Ismételten gratulálunk a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Díjjal kitüntetett alkotóknak!

Most pedig következik a Szabadi Zoltán Irodalmi és Művészeti Díj átadása. Ezt a díjat az idei évben Dr. Aszódi Imre nyerte. Ő, sajnos, már nem lehet közöttünk, mert egy baleset miatt kórházba került és bizonytalan okok miatt a kórházban halt meg október 11-én.

Most pedig felkérem Szlávik Lászlót, hogy ismertesse a díj névadójának, Szabadi Zoltán posztumusz költő rövid életrajzát!

Szlávik László beszéde:

Szabadi Zoltán (költő és műfordító) Pápán született 1929. május 17-én. Az általános iskola után négy „polgári"-t végzett, majd nyomdásznak tanult Pápán. Ezután Budapestre költözött és a Kossuth nyomdában dolgozott húsz évig, majd az Athaneum nyomdában csillogtatta hatalmas szakmai tudását. Szerény emberként élte mindennapjait, s nem törekedett költői, s műfordítói babérokra. Amikor verseit olvassuk, úgy érezzük, mintha a mi gondolatainkat, örömünket, máskor bánatunkat, illetve bensőséges érzéseinket tárná fel. Ezért tudunk vele könnyen azonosulni. Időnként a világ gondjait is leplezetlenül tárja elénk, úgy érezve, hogy csak egy felső hatalom (Isten) képes megoldást, gyógyírt találni nemcsak az egyén, hanem az egész emberiség problémáira is. Műfordítóként leginkább a francia nyelvről fordított magyarra. Sajnos, a költő hosszú évtizedeken át küszködött a depresszióval. Leginkább József Attilához hasonlíthatnánk, aki szintén e betegségben szenvedett. 1993. augusztus 19-én (64 éves korában) rákos betegségben halt meg Budapesten. Verseskönyve 2001-ben jelent meg Az élet muzsikája címmel. Posztumusz költőként irodalmi munkássága elismeréseként 2001-benJelenlét Irodalmi Művészeti Oklevéllel díjazták. Költőként, nyomdászként és magánemberként is igyekezett mindig a maximumot teljesíteni és a legjobbat kihozni önmagából, s mindezeket környezete érdekeinek előmozdításáért tette. 2003-ban irodalmi és művészeti díjat neveztek el nevéről, amely a József Attila-díjat igyekszik helyettesíteni.

Most felkérem Tóth Béla Miklós elnök urat ismertessea Szabadi Zoltán Irodalmi Művészeti Díjjalkitüntetett Dr. Aszódi Imre posztumusz író szakmai életrajzát, s ezután Gál Mária úrhölgy átadja az OKLEVELET és a DÍJAT:

Tóth Béla Miklós beszéde:

 Dr. Aszódi Imre író, költő, drámaíró 1921. január 6-án született Békésszentandráson és 2006. október 11-én hunyt el Budapesten, 85 éves korában. A Pázmány Péter Egyetem jogi karám doktorált, de politikai okokból nem engedték, hogy bírói végzettségének megfelelően dolgozzon, ezért fordításból kellett megélnie. 1945. óta folyamatosan ír. Első verseskötete Forrás fakadt címmel 1956-ban jelent meg. Azóta újabb tizenhárom könyv szerzőjeként ismerhették meg az olvasók. Verseskötetei: Körülírtam verssel a világot, Kettéhajtogatott márvány, Ki őriz meg engem?, Lelkembe visszajárnak az álmok, Nádasoldal, nádasoldal. Villám hasít az égen át című műve prózai és lírai tartalommal is rendelkezik. Novelláskötete: Körös-parti történetek. Jelentős művének számít önéletrajzi visszatekintése: Itt állok Buda éjjelében, de drámáiról sem szabad megfeledkeznünk: IV. Béla, Zách Klára, Zrínyi Ilona, Kitagadottak. Sokoldalúságára jellemző, hogy verses meséi is megjelentek Zirzegő és Zorzogó, valamint Mese a mamutról címmel. Nyugdíjas éveiben is aktív maradt, hiszen feleségével, aki újságíró volt, és Röthler Istvánnal, a XVII. Kerületi Újság főszerkesztőjével irodalmi estéken próbálják népszerűsíteni a magyar irodalmat és annak értékeit. 2003-ban a Magyar Kultúra Lovagjává avatták. 2004-ben elnyerte a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevelet.

Kitüntetését Lelkembe visszajárnak az álmok, Körös-parti történetek és Nádasoldal, nádasoldal című műveiért valamint eddigi munkássága elismeréseként nyerte el. Felkérem feleségét, Dr. Aszódi Imréné Melindát, hogy vegye át férje posztumusz oklevelét és díját!

 OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció 

(Tóth Béla Miklós záróbeszéde): 

A kuratórium nevében minden kedves vendégünknek szeretném megköszönni, hogy itt voltak, s jelenlétükkel megtisztelték díjátadó ünnepségünket.

A díjazottaknak további sikereket kívánunk.

Most pedig vendégeinknek lehetőséget adunk, hogy kötetlen formában gratulálhassanak a díjazottaknak.

Minden vendégünknek további kellemes délutánt és minden jót kívánunk!

 

Oldal: 2006. - KITÜNTETETTEK
KIT-DOFK Minősítő Bizottság - © 2008 - 2024 - kit-dofk.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat