2005. év KITÜNTETETT - zenész - író - tudós

Jelenlét Komolyzenei Művészeti Díj

1/KMD/2005. - Kelemen Barnabás hegedűművész

Jelenlét Idodalmi Művészeti Díj

1/IMD/2005. - Martinkó Károly H. C. Dr. író, újságíró, rádió- és televízióriporter

2/IMD/2005. - Csókás Ferenc költő

Jelenlét Tudományos Alkotói Díj

1/TAD/2005. - Peresztegi Sándor Ph.D. tudományos író, tankönyvíró

Az IRODALMI, MŰVÉSZETI OKLEVELEK és DÍJAK

ÁTADÁSI ÜNNEPSÉGÉN TÖRTÉNT

(TÓTH BÉLA MIKLÓS beszéde):

Tóth Béla Miklósvagyok, nyugalmazott főiskolai tanár, a Komolyzenei Művészeti, Irodalmi Művészeti és Tudományos Alkotói Díjak Odaítélésével Foglalkozó Kuratóriumának Elnöksége – rövidítve KIT-DOFK –Tudományos Tagozatának elnöke.

Bemutatom Bodnár Jánost a KIT-DOFK elnökhelyettesét, és Szlávik Lászlót a KIT-DOFK titkárát.

(Bodnár János és Szlávik László felállnak – KÖZÖNSÉG TAPSOL)

Szeretettel köszöntöm az ünneplő közönséget, a MÉDIA képviselőit és díszvendégeinket is.

Most pedig átadom a szót a díjátadó ünnepség levezető elnökének, Szlávik László úrnak.

(SZLÁVIK LÁSZLÓ beszéde):

Én is köszöntöm a jelen lévő ünnepelteket és az ünneplő közönséget.

Először kísérjék figyelemmel a Bodnár István Irodalmi Emlékműsort, majd pedig az oklevelek átadása következik:

Bodnár István Irodalmi Emlékműsor

Kérem, ismerjék meg Bodnár István ÉLETRAJZÁT!

Bodnár István (költő) Szikszón született 1962. október 8-án. Ugyanitt járt gimnáziumba, majd Miskolcon végzett, mint híradás-technikus, felsőfokú grafológus oklevelét pedig halála előtt két hónappal 1994. májusában Budapesten szerezte. A bajokkal tűzdelt életet, sajnos, elég korán (már hatéves korában) megízlelte, hiszen ekkor egyik veséjét eltávolították. Tizennégy évvel később, húsz éves korában édesapja ajánlotta fel és adta át egyik veséjét szeretett fiának. Ettől kezdve a debreceni klinikához volt kötve, de ő nem adta fel, hiszen ezután végezte el a grafológiai és radioesztétikai tanfolyamokat.

1994. július 24-én (32 éves korában) halt meg szívinfarktusban, Debrecenben.

Verseskönyve 2001-ben jelent meg Üzenet a titokról címmel. Posztumusz költőként irodalmi munkássága elismeréseként 2001-benJelenlét Irodalmi Művészeti Oklevéllel díjazták.

A költő versein keresztül érdekes, ám göröngyös életútját mutatja be nyílt, szókimondó stílusában. Gondokkal, bajokkal teli világunkban nemcsak ő élt át nehézségeket, ezért olvasói is könnyen azonosulni tudnak szemléletmódjával. Bodnár István munkásságának elismerése céljából az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetsége a költő nevéről irodalmi, művészeti oklevelet alapított, melynek felügyeletét 2004-től a Komolyzenei Művészeti, Irodalmi Művészeti és Tudományos Alkotói Díjak Odaítélésével Foglalkozó Kuratóriumának Elnöksége vette át.

Most pedig Bodnár István verseiből adunk ízelítőt.

Felkérem Tóth Béla Miklós urat, ossza meg velünk Bodnár István gondolatait!

(Tóth Béla Miklós előadása):

Találkoztunk

(Palotai Ilonának)

 

Ila, Ila, Illala...

vadrózsa és áfonya.

Én gondolattal,

Te gonddal élsz.

Én élces humorral,

Te nélküle célhoz érsz...

Megbékélünk bárhol

őszi hervadásban

vadrózsa és mámor -

áfonya is dísz a házban!

Más a szerelem olykor,

ha szót sugall egy angyal,

egy napon születtünk akkor:

csak szeretni egy újabb korral.

 

Ige

 

Onnan jövök,

ahol kék az ég;

kék szememben

kékben-csillog-kék.

 

Oda indultam,

oda térek én

létem szerelme

titkos rejtekén.

 

Ama világ az

én Országom zátonya

s vérem árján

eljut lelkem oda.

 

S ott rátalálok

az Ismeretlenre;

hol megtalálja egymást

apám s anyám szerelme.

 

Esküt mondok ott

az örökkön Létezőre:

fényt árasztok újra

/holtra s élőre/.

 

(SZLÁVIK LÁSZLÓ beszéde):

Most külön-külön ismertetem a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevéllel kitüntetettek szakmai életrajzát, s közben Bodnár János úr átadja az okleveleket:

  Lakó János(költő, műfordító), 1922. június 24-én született Olaszliszkán. A nagy hírű „Sárospataki Református Gimnázium" diákjaként írói tehetségét az iskola lapjának egyik szerkesztőjeként kamatoztatta. 1943-ban a Sárospataki Ifjúsági Közlöny rovatvezetője volt. Cikkei és versei különböző újságokban, napilapokban, hetilapokban, folyóiratokban (pl. Nyírség, Szabolcsi Hétfő, Zempléni Múzsa) jelentek meg. Több könyvet fordított angol és német nyelvről magyarra. A költő sokat szenvedett tiszta, igaz hite miatt, s nem volt hajlandó megalkudni, még a diktatórikus szocializmusban hírhedt Államvédelmi Hatóság – rövidítve ÁVH – nyomására sem. Hite miatt meghurcolták, s ugyanúgy megjárta a büntető intézeteket, mint Radnóti Miklós a bori tábort, folyamatos üldözések, zaklatások, bebörtönzések váltogatták egymást csaknem idős koráig. Dr. Martinkó Károly író, újságíró, rádió- és TV-riporter „Ti vagytok az én tanúim…” című könyvében több fejezeten keresztül is hűen, s bátran számol be Lakó János hányatott, s mégis hithű életsorsáról.

2001-ben megjelent első verseskötete Jövőt keresek címmel, második könyve, melynek címe A legjobb útitárs, 2002-ben került az olvasók kezébe. Irodalmi munkásságának elismeréséül 2001-benJelenlét Irodalmi Művészeti Oklevelet vehetett át és különböző fórumok mellett a rádióba is többször meghívták. Lakó János pozitív szemléletmódja, s a jövőbe vetett bizalma átragad olvasóira is és költészete joggal nevezhető a felüdülés tiszta forrásvizének.

Kitüntetését fenti kiváló emberi jellemvonásaiért és verseskönyveiért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció

 Okányi Kiss Ferenc(állami díjas népművelő, közíró, költő, lapszerkesztő és művészeti vezető), Okányban született 1938-ban. Eddig tizenhat könyve jelent meg vers, próza, kritika, műelemzés, aforizma, közéleti írások és művészeti neveléssel foglalkozó tanulmányok keretében. Ő gondozta és szerkesztette a Tűzedzők Alkotó Művészbarát Asztaltársaság Virradat című antológia sorozatot és a Tűzedzők Művészei Füzetét. Jelenleg a Koszorú című irodalmi, művészeti, kulturális lapot szerkeszti. 1992-től a Szózat című lap helyettes főszerkesztője. Több kitüntetése mellett 1978-ban, 1986-ban Szocialista Kultúráért című, 1993-ban a Magyar Művelődésért című kitüntetést nyerte a Kulturális Minisztériumtól, 1999-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemkereszt Aranyfokozatával ismerték el komplex munkásságát. Tisztségei: 1991-től 2000-ig a Budapesti Népművelők Egyesületének ügyvezető elnöke, 1991-től 1997-ig a Független Alkotók Országos Szövetsége megbízott elnöke, 1994-től 1998-ig a Magyar Népművelők Egyesülete Ellenőrző Bizottságának tagja, 1991-től pedig a Tűzedzők Alkotó Művészbarát Asztaltársaság ügyvezető elnöke. 1964-től a Fiatal Művészek Klubjának igazgatója. Több művelődési ház igazgatóhelyettese és igazgatója is volt, például József Attila Művelődési Központ, Fővárosi Vizuális Bázis, Havanna Közösségi Ház, Rózsa Művelődési Ház. Sok-sok lexikon őrzi, illetve mutatja be munkásságát.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Termékenyítő gondolatok című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció

 Stancsics Erzsébet(író, költő), 1944-ben született Székesfehérváron, de már gyermekkora óta Budapesten él és alkot. Az Egészségügyi Főiskola elvégzése után a gyermekegészségügyben dolgozott. Leszármazottja Táncsics Mihály testvérének. Saját bevallása szerint innen ered irodalmi fogékonysága. Első verseskötete 1989-ben jelent meg. 1991-től tagja az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetségének. Több irodalmi és kulturális folyóirat munkatársa, mint például: a kazincbarcikai Szárnypróba, a pécsi Új Hang, a pápai és budapesti Kristály. Különböző folyóiratok folyamatosan közlik írásait, s eddig 45 antológiában jelent meg. Folyamatosan nyit meg könyvbemutatókat, kiállításokat. Legjelentősebb művei: Magunk nyelvén, (próza), Szavaim-színeim, (vers), Hidegkúti történetek, (próza), Létünk: itt élünk, (vers), Hidegkút ege alatt, (helytörténeti-szociológiai munka), és Fortélyok nélkül, (válogatott versek). Tagja a Berzsenyi Társaságnak, a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, a Tűzedzők Társaságának, a Lírykusoknak, az Írók Szakszervezetének, a Művészbarátok Egyesületének és a Csepeli Tamási Lajos Olvasó munkás Klubnak, melyet Szántai Sándorral közösen vezetnek.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Fortélyok nélkül című könyvéért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció 

 Király Dávid Zsolt (zeneszerző), 1964. augusztus 26-án született Újvidéken. Tehetségét édesapjától, Király Ernőtől örökölte, aki szintén híres zeneszerző és népzenekutató, édesanyja pedig a József Attila-díjas Ladik Katalin költő, színésznő. Nagy tehetségét bizonyítja, hogy ifjúkori művei alapján 1984-ben a németországi Darmstadtban alkotói ösztöndíjban részesült. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Bozay Attila osztályában végzett 1990-ben. Nem csak kiváló zeneszerzői, de jó szervezői képességét is bizonyította, amikor 1991-ben Magyarországra, Bajótra költözött, s 1994-ben megalapította és igazgatta a bajóti Körzeti Zeneiskolát. Ugyanekkor alapította, s szervezi ma is a Bajóti Zenei Hetek-et. Pinocchio című három felvonásos balettje egy 13 egész estét betöltő balett- és operasorozat első darabja. A Pinocchióból szimfonikus zenekarra írt I. szvit az Egyesült Államokban CD-n is megjelent. 1993-ban megnyerte a Vienna Modern Masters Nemzetközi Zeneszerző Versenyt. Második zeneakadémiai diplomáját a szimfonikus zenekarra, gyermekkarra és vegyes karra írt Bajóti Gyermekszimfóniájával szerezte meg 1994-ben. 2001- júniusában Király Zenei Napokat rendezett a Zeneakadémián. 2005. év nyarától feleségével és két gyermekével Budapesten él.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Pinocchio című három felvonásos balettszimfóniájáért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

 Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció

  Lajtai Gábor (költő, főszerkesztő), 1969. február 25-én született Budapesten s jelenleg is itt él, s alkot. A pécsi Jannus Pannonius Tudomány Egyetem Művelődésszervező Szakán végezte tanulmányait. Különböző könyvkiadóknál és a Rákoscsabai Közösségi Ház munkatársaként kulturális területen kamatoztatta tudását. Jelenleg egy nyomdaipari vállalkozásnál műszaki szerkesztőként tevékenykedik, s 1990. óta számtalan szépirodalmi könyv, antológia, folyóirat, prospektus nyomdai előkészítését végezte el. 2004. óta közreműködik a Magyar Lelkisegély Szolgálatok Szövetsége honlapjának gondozásában. 1992. óta jelennek meg versei különböző folyóiratokban és antológiákban. Eddig három verseskötete jelent meg: 1994-ben Kikelet, 1996-ban Manna-versek és 1999-ben Fénytölte címmel. Közreműködött több antológia szerkesztésében és gondozásában is. 1998-ban ő hozta létre a Művészeti Böngészőt www. muveszetek.hu címen, bemutatva és népszerűsítve a magyar kulturális és művészeti élet alkotóit és intézményeit. Művészeti, kulturális folyóirata a NapSziget a művészetekért 2001. óta még az interneten is olvasható. 2001-től 2003-ig MűvészLEGeltető címmel vezetett műsort a Fiksz Rádióban, s már bemutatkozott a Magyar Televízióban és a Budapest TV-ben is. Tagja a Művészbarátok Országos Egyesületének, a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, az Ars Publica (Árkádia) Művészeti Társaságnak, a Bohém Asztaltársaságnak, a Váczi Mihály Irodalmi Körnek, a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a Fiatal Írók Szövetségének és a Napszél Kulturális Közhasznú Egyesületnek.

Kitüntetését fenti munkásságának elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

 Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció

  Martinkó Károly Honoris Causa Dr.(író, újságíró, rádió- és televízió riporter), 1933. június 2-án született Budapesten. Az ELTE Jogtudományi Karán jogászként végzett. Hosszú évtizedekig dolgozott a belügyminisztérium kötelékében, mint alezredes, s a Magyar Rendőr című lapnak főmunkatársa, Bűnügyi Rovatának pedig vezetője volt. Kétszer is elnyerte a Kritikusok Díját, 2001-ben pedig Jelenlét Irodalmi Alkotói Oklevéllel jutalmazták, 2003-ban Honoris Causa Doktorrá avatták. Másfél éve vezeti a Budapest TV-ben a Bűnüldözés Mesterei című műsort és a nemrég indult Rácsos Panoptikum című műsorának is nagy nézettsége van. Évtizedek óta külső munkatársa a Magyar Rádiónak. 13 könyvet írt. Eddig megjelent művei: Sportoló Derrickek, Az álorvosnő, Homoszexuális gyilkosok, Embervadászat a Dunán, Az áldozatok örömlányok, Örömlányok nyugdíjban, Az áldozatok Isten szolgái, „Ti vagytok az én tanúim…”, Több mint műhiba!, Kék fényű glória, Gyermeksikolyok, Rekviem a Flottilláért, Justitia zokog.

Kitüntetését fenti munkásságáért és Az áldozatok Isten szolgái, „Ti vagytok az én tanúim…”, Több, mint műhiba és Kék fényű glória című könyveiért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció 

 Kunfalvi András(költő), 1919. április 3-án született Budapesten. 1941-ben abszolvált, (vagyis végzett) mint jogász a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán. 1947-ben tért haza az orosz hadifogságból. 1954-ben okleveles könyvvizsgáló és ügyvitelszervező vizsgát tett, s 1983-ig ezen a területen kamatoztatta tudását. Már diákkorában elkezdett verseket írni. 1975-ben megnősült, s szerelmes verseket kezdett írni feleségéhez, ahogy ő nevezi múzsáját, Mimózájához, de a természet csodái is sűrűn megihletik.

Kitüntetését 2004-ben az Uránusz Kiadónál megjelent Vallomás... című kötete elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció

  Balog Béla(tudományos író, életmód tanácsadó), 1942. március 17-én született Hódmezővásárhelyen. Már gyermekkorában is vonzódott a természethez, s szellemi útját több felé is kereste, így jutott el Dr. Oláh Andor klubja után Ferencsik István „táborába”, akit mesterének tart, s akinek A természetes életmód kalendáriuma című könyvét ajánlotta. A Külkereskedelmi Minisztérium munkatársaként 5 évig dolgozott Bukarestben, ahol a Román Rádió magyar adásának munkatársa, Tóth Vas Mária havonta egyszer műsoridőt biztosított számára. Itt beszélhetett tapasztalatairól, eredményeiről, a természetes életmód és táplálkozásmód előnyeiről. Ennek hatására létrejött a Bukaresti Magyar Ház, mely klub kiküldetése végéig működött. A rádióban és a klubban elhangzott, illetve megbeszélt anyagból állt össze fent említett könyve, A természetes életmód kalendáriuma. Jelmondata: „Összhangban a természettel, összhangban a szellemi világgal, összhangban a Végtelennel – ez az igazi kultúra programja! Az ember több, mint természet. Az ember nem csak természet… Az ember nem csak a teremtett természettel áll kapcsolatban, hanem magával a Teremtővel is…”.

Kitüntetését életmód- tanácsadói és oktatói munkája, valamint A természetes életmód kalendáriuma című könyvének elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció

  Bodnár Kitti(grafikus- és festőművész, költő), 1946. december 15-én született Budapesten. Már kora gyermekkorában a rajzolás bűvös vonzásában élt. 13-14 éves korában már virágcsendéleteket és tájképeket festett. Ma inkább mesefiguráival és városképeivel tűnik ki. 2001-től tagja a Benczúr Gyula Stúdiónak. László Elemér, a stúdió vezetője ekkor figyelt fel rendkívüli tehetségére, s ettől kezdődően pályája folyamatosan ível felfelé. Azóta már több közös kiállításon is szerepeltek művei Budapesten és más városokban is, például: Pestszentlőrincen, Pilisvörösváron, Székesfehérváron, Kazincbarcikán, Szigethalmon, Szigetszentmiklóson és Tökölön. Nem fél a kihívásoktól, a kemény munkától, hiszen folyamatosan fejleszti rajz- és festészeti technikáját. Lendületes fejlődésére jellemző, hogy már különböző gyermek-alkotótáborokban kézműves- és rajzszakköröket is vezet.

Kitüntetését eddigi munkássága elismeréseként és gyönyörű tájképeiért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét!

 Bodnár János: OKLEVÉL ÁTADÁSA és gratuláció 

(Tóth Béla Miklós beszéde):

Most pedig rátérünk a Szabadi Zoltán díjak, oklevelek és könyvek átadási ünnepségére, de előtte hallgassuk meg Szabadi Zoltán posztumusz költő életrajzát:

Szabadi Zoltán (költő és műfordító) Pápán született 1929. május 17-én. Az általános iskola után négy „polgári"-t végzett, majd nyomdásznak tanult Pápán. Ezután Budapestre költözött és a Kossuth nyomdában dolgozott húsz évig, majd az Athaneum nyomdában csillogtatta hatalmas szakmai tudását.

Szerény emberként élte mindennapjait, s nem törekedett költői, s műfordítói babérokra. Amikor verseit olvassuk, úgy érezzük, mintha a mi gondolatainkat, örömünket, máskor bánatunkat, illetve bensőséges érzéseinket tárná fel. Ezért tudunk vele könnyen azonosulni. Időnként a világ gondjait is leplezetlenül tárja elénk, úgy érezve, hogy csak egy felső hatalom (Isten) képes megoldást, gyógyírt találni nemcsak az egyén, hanem az egész emberiség problémáira is. Műfordítóként leginkább a francia nyelvről fordított magyarra.

Sajnos, a költő hosszú évtizedeken át küszködött a depresszióval. Leginkább József Attilához hasonlíthatnánk, aki szintén e betegségben szenvedett.

1993. augusztus 19-én (64 éves korában) rákos betegségben halt meg Budapesten.

Verseskönyve 2001-ben jelent meg Az élet muzsikája címmel. Posztumusz költőként irodalmi munkássága elismeréseként 2001-benJelenlét Irodalmi Művészeti Oklevéllel díjazták.

Költőként, nyomdászként és magánemberként is igyekezett mindig a maximumot teljesíteni és a legjobbat kihozni önmagából, s mindezeket környezete érdekeinek előmozdításáért tette. 

(SZLÁVIK LÁSZLÓ beszéde):

 Most külön-külön ismertetem a Szabadi Zoltán Irodalmi Művészeti Díjjal kitüntetettek szakmai életrajzát, s közben Bodnár János úr átadja az OKLEVELEKET és a DÍJAKAT:

 Szántai Sándor (író, költő), 1927. március 1-én született Gödöllőn. Már ifjú kora óta vonzódik az irodalomhoz, s eddig öt könyve jelent meg. 1943-ban, mindössze tizenhat évesen írta első versét, amely megjelent a Gonda Könyvkiadó antológiájában. 1950-ben egy pályázaton első díjjal jutalmazták Csiszoltam tengelyt s verset című versét, de ez csak 1997-ben jelenhetett meg. Írásaiban nagyon sokszor jelen van a magyar sors, hiszen a második világháborúban hét hadifogoly táborban élte át a háború utóretteneteit. Prózái: Gödöllői séták, Völgyek ölén a város. Verseskötetei: Magasztos élet, 70 év, Létünk: itt élünk, Pár sor a józan észről (a vers türelme). Írásait rendszeresen közlik a különböző irodalmi és művészeti lapok, folyóiratok. Munkatársa volt két üzemi lapnak és a Pest megyei Újságnak. Négy évig volt főszerkesztője a Magyarság jövője című folyóiratnak. Eddig negyvenöt antológia közölte műveit, s egy országos pályázaton az „Életmód” kategóriában a Magyar Tudományos Akadémia első díjjal jutalmazta. Tagja a Krúdy, Váci Mihály, Csepel, Szirt, Lírykusok, Kláris irodalmi köröknek, az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetségének, a Művészbarátok Egyesületének, az Írók Szakszervezetének és a Csepeli Tamási Lajos Olvasó munkás Klubnak, melyet Stancsics Erzsébettel közösen vezetnek. 2004-ben Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevéllel tüntették ki.

Idei kitüntetését eddigi munkássága elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

Bodnár János: OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció

  Gál Mária (író, költő, műfordító és festőművész), 1955. augusztus 10-én született egy Erdélyi nagyközségben, Gernyeszegen és a szomszédos Sáromberkén élt 1975-ig. 1999-ben Magyarországra költözött, s a reménytelennek tűnő akadályok felett Istenbe vetett hite és bizalma segítette át. Az átélt csalódások és veszteségek, s az a kevéske öröm, ami megérintette, arra ösztönözték, hogy tollat ragadjon, és papírra vesse gondolatait. Ő azon kevesek közé tartozik, akik szellemi értékeiket mindennél többre becsülik. Költeményei egyszerűek és közérthetőek. Verseit olvasva ebben a bizonytalan és gondokkal terhelt világban élve úgy érezzük, gondolatai mintha a mi gondolataink lennének. 2004. tavaszán megjelent A jóság angyala című verseskötete, amely egyfajta jelképes mezei virágcsokor. A Szerző senkihez sem hasonlítható színes egyénisége példa értékűnek minősíthető, hiszen nemcsak ír, de fest is. Kéz a kézben című második kötete 2004. év végén került lelkes olvasói kezébe, tovább gyarapítva nemcsak az erdélyi de az egész magyar irodalom kincseit. 2004-ben Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevéllel tüntették ki. Tagja a Magyar Írók és Művészek Országos Szövetségének.

Idei kitüntetését fenti munkásságáért, és Kéz a kézben című verseskönyvéért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

Bodnár János: OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA és gratuláció 

 Peresztegi Sándor (író, költő, tudományos cikkíró, tankönyvíró), 1959. augusztus 26-án született Enyingen. 1981-től újságíróként egy székesfehérvári majd egy dunaújvárosi lapnál volt külső munkatárs, s különböző lapokban publikálta verseit, 1986-ban rendszerellenesnek nyilvánították, és mint költőt betiltották. Dr. Martinkó Károly Justitia zokog című művében egy egész fejezeten keresztül vizsgálja, s tárja elénk a költő akkori életkörülményeit, s ellehetetlenítése okait. A szerzőnek az alábbi 12 könyve jelent meg: Visszaveszem magam, Fára szögezve, Megsebzett szavak, Múzsák szerelem-szekéren, és Zsengék leleplezése, melyek verseskötetek. Az emberiség önpusztítása a XX. században (korunk lesújtó betegségei), és a Bibliaetikai Kiskönyvek Sorozata: I. – A hamis erkölcsfilozófia leleplezése, II. – SZERETET (a tulajdonságok királya), III. – ALÁZATOSSÁG (a büszkeség ostora), IV. – BECSÜLETESSÉG és BÉKESZERETET (a legjobb ajánlólevél), V. – Előadói és tanítói képességek fejlesztése, egyetemi segédtankönyvek, s ebben az évben nagy sikerű műve, ÖNGYÓGYÍTÁS (Az emberi test csodája) A rák gyógyítása, című műve két hónapon belül két kiadást is megért és szintén segédtankönyvnek javasolt az orvostudomány oktatásában. Több könyvének angol, német, francia, román és eszperantó nyelvre való fordítása folyamatban van. Szakterülete a bibliaetika, de jelentős sikereket ért el pszichoterapeutai és egyéb orvoslási területeken is. A Szent István Egyetemen tanszéki előadóként és laboránsként is dolgozott. 2001-től 2003-ig a (még be nem jegyzett, próbaidőben és kísérleti jelleggel működő, de ma már nem létező) Magyar Bibliatudományi Egyetem ideiglenesen választott rektora, s Etikai Tanszékének ideiglenesen megbízott vezetője volt. Fontosabb kitüntetései: 2001-benJelenlét Irodalmi Művészeti Oklevél, Jelenlét Tudományos Alkotói Oklevél. 2003-ban a fent említett egyetem Honoris Causa doktorrá avatta, 2003-ban és 2004-ben Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevelet nyert. Tagja a Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesületnek, a Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsa Oktatási- Művelődési- és Tudománypolitikai Bizottságának, a Magyar Versmondók Szövetsége Budapesti Tagegyesület Ellenőrző Bizottságának a Magyar Rádió Petőfi Adó Memoriter Klubjának és vezetőségi tagja a Magyar Írók és Művészek Országos Szövetségének, s felvételt nyert a mindentudás Egyeteme által alapított Mindentudók Közösségébe. Jelenleg karitatív tevékenység formájában életmód–, táplálkozási– és szépségtanácsadóként segít azokon, akik erre igényt tartanak.

Idei kitüntetését a Múzsák szerelem-szekéren és a Zsengék leleplezése című versesköteteiért, valamint eddigi munkássága elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

 OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA

  Domokos Imre (költő, műfordító) 1930. május 19-én született Sashalmon. Hosszú ideig a MÁV-nál dolgozott, s mint főtanácsos vonult nyugdíjba, s ezután, mivel a kultúra mindig is vonzotta, egyre aktívabbá vált. A Tájak Korok Múzeumok Egyesület alapító tagjaként végez önkéntes kulturális közönségszervező és pénzügyi tevékenységet a Budapesti Történeti Múzeum javára, mint vezetőségi tag. Szintén tagja a népek barátságát és a kultúra nemzetköziségét szolgáló eszperantó mozgalomnak, s nagyra becsüli tanárait, Csóra Simont és a Magyar Kultúra Lovagját, Dr. Jáki Ferencet. A versírást huszonéves korában kezdte el magyar és eszperantó nyelven. A vers számára a zene édestestvére. Antológiákban a következő kiadóknál jelentek meg versei: Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Pécsi Tesz Tollforgatók Klubja, Pécsi Szivárvány, Csepel-szigeti Visszhang, Accordia Kiadó.

Közölték verseit az Élet és Tudomány, Csepel-sziget Visszhang, Hajnali Fény, Pécs Szivárvány című folyóiratok és a Meteor, XVI. Kerületi Újság, XVI. Kerületi Fórum és a Hungaria Fervojista Mondo című lapok. Műfordítóként elsősorban eszperantóul írt versek magyarra fordításával és magyar versek eszperantóra való átültetésével foglalkozik. 2004-ben Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevelet nyert. Tagja a Magyar Írók és Művészek Országos Szövetségének.

Idei kitüntetését eddigi munkássága elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

 OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA 

 László Elemér(festőművész, költő), 1931-ben született Budapesten. Mestere Szabó Lajos Munkácsy-díjas festőművész. Hosszú éveket töltött Szegeden, ahol a tanyavilág és a Tisza szépsége ihlette festészetét. Egyre több festészeti bemutatkozása volt és van egyénileg, és kollektívan egyaránt. Mára már túllépte századik festménykiállítását is. Több, mint tíz éve rajzköröket vezet és tanít másokat a művészet különböző technikáira. A Budapest, VI. kerület Benczúr utcai Nyugdíjas Klubban már közel tíz éve vezeti a rajzkört. Ugyanitt havonta kiállításokat rendez kortárs festők műveiből, kortárs írók és költők bemutatásával fűszerezve. Az elmúlt években több neves irodalmi díjas kortárs író és költő portréját festette meg rendkívül kifejező erővel, úgynevezett kozmosz-festészete pedig egyedülálló az egész világon. Munkája elismeréseként több dicsérő és arany-oklevelet kapott, 2003-ban pedig elnyerte a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevelet.

2005-ben a festőművészek közül elsőként nyerte el a Szabadi Zoltán Irodalmi Művészeti Díjat.

Idei kitüntetését eddigi munkássága elismeréseként, portré- és kozmosz-festészetéért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

 OKLEVÉL ÁTADÁSA  

(SZLÁVIK LÁSZLÓ beszéde):

 Az idei év Jelenlét Díjat három kategóriában 1-1 alkotó nyerte. A díj komolyzenei művészeti, irodalmi művészeti, és tudományos alkotói kategóriákban kerül kiosztásra.

Először ismertetem a Jelenlét Komolyzenei Művészeti Díjjal kitüntetett Kelemen Barnabás szakmai életrajzát, mely díjat karmesterek, zenészek, zeneoktatók nyerhetnek:

 Kelemen Barnabás (hegedűművész) 1978-ban született Budapesten. Hat éves korában kezdett hegedülni, tanára Baranyai Valéria volt. Hegedű-tanulmányait 1990-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Perényi Eszter osztályában folytatta, ahol 2001-ben szerezte meg diplomáját, s még ebben az évben Jelenlét Komolyzenei Művészeti Oklevelet és Végh Sándor Díjat nyert. Olyan muzsikusokkal működött együtt, mint Eötvös Péter, Steve Isserlis, Kocsis Zoltán, Lorin Maazel, Sir Neville Mariner, Perényi Miklós, Dennis Russel-Davis, Michael Stern és Vásáry Tamás. 2002-ben Liszt lemezét a Magyar Liszt Társaság Nagydíjjal tüntette ki. 2003-ban a Magyar Kormány Liszt-díjjal tüntette ki, s ugyanebben az évben elnyerte a „Rózsavölgyi Aranyérem" Díjat is. Egyik első szólóestjéről Kroó György, a Magyar Rádió vezető kritikusa a következőket mondta: „Rendkívüli ígéretnek azért érzem, mert kimagasló adottságok birtokában, elbűvölően harmonikus jelenség. Hangszeres technikai készségét, sőt hangszeres fantáziáját kiegyensúlyozza a zenei tehetség. Ez a primer muzikalitás azonban nemcsak az ösztönök síkján vizsgázik jelesre, hanem az életkorhoz viszonyítva megdöbbentően sok intellektuális elemet is tartalmaz, közöttük a legritkábbak egyikét, a stílusérzékenységet”. Mára már elmondható róla, hogy az egész világot bejárta koncert-sorozataival, és több TV-állomás is egyenesben közvetítette szólóestjeit.

E kitüntetését eddigi munkásságáért és virtuóz technikai készségéért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA 

A Jelenlét Díj második kategóriája a Jelenlét Irodalmi Művészeti Díj, melyet színművészek, írók, költők, újságírók, riporterek, irodalmárok nyerhetnek. A díjat az idei évben Martinkó Károly nyerte:

 Martinkó Károly Honoris Causa Dr.(író, újságíró, rádió- és televízió riporter) életrajzát már a Bodnár István Irodalmi és Művészeti Oklevél átadásakor hallhatta a kedves közönség, s megismerhették kiválóságát, s kívánjuk neki, hogy továbbra is, még hosszú ideig ilyen termékeny legyen!

E kitüntetését eddigi munkásságáért és utóbbi három könyvéért: Gyermeksikolyok, Rekviem a Flottilláért, és Justitia zokog című műveiért nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA 

A Jelenlét Díj harmadik Kategóriája a Jelenlét Tudományos Alkotói Díj, tankönyvírók, tanárok, tudósok részére, amely ez évben Peresztegi Sándort illeti:

 Peresztegi Sándor Honoris Causa Dr.(tudományos író, tankönyvíró) életrajzát már a Szabadi Zoltán Irodalmi Művészeti Díj átadásakor megismerhették a jelen lévők. Gál Mária a következőt írta róla Csókás Ferenc elnök úrnak címzett levelében, melyből engedjenek meg egy rövid idézetet: „Őszinte segítőkészség, végtelen megértés, a bármi áron segíteni akarás másokon – még ha ő maga kárt is szenved, – jellemzi személyét. Peresztegi Sándornak köszönhetem első szárnypróbálgatásaim az irodalom végtelen égboltján. Sokat tanulhattam magasröptű elmélkedéseiből. Szavaiból bátorítást, hitet meríthettem” – eddig az idézet. Peresztegi Sándornak is azt kívánjuk, hogy továbbra is ilyen termékeny legyen, és tanítsa, nevelje az ifjúságot erkölcsi tartalmú tankönyvei által!

E kitüntetését eddigi munkásságáért és a Bibliaetikai Kiskönyvek öt részes sorozatáért, valamint ÖNGYÓGYÍTÁS (Az emberi test csodája) A rák gyógyítása című könyvének elismeréseként nyerte el. Kérem, vegye át oklevelét és díját!

 OKLEVÉL és DÍJ ÁTADÁSA 

(SZLÁVIK LÁSZLÓ záróbeszéde): 

A kuratórium nevében minden kedves vendégünknek szeretném megköszönni, hogy itt voltak, s jelenlétükkel megtisztelték díjátadó ünnepségünket.

A díjazottaknak további sikereket kívánunk. Az intézmény vezetőinek is hálásak vagyunk, hogy ezt a gyönyörű termet díjmentesen a rendelkezésünkre bocsátották.

 Most pedig vendégeinknek lehetőséget adunk, hogy kötetlen formában gratulálhassanak a díjazottaknak.

Minden vendégünknek további kellemes délutánt és minden jót kívánunk!

Oldal: 2005. - KITÜNTETETT zenész - író - tudós
KIT-DOFK Minősítő Bizottság - © 2008 - 2024 - kit-dofk.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat